Az 1848-49-es forradalom mehatározó esemény Magyarország történelmében. Reformjaival a polgári átalakulás megindítója, és egyben fontos szerve az európában zajló forradalmi hullámnak, melyek közül szinte csak hazánk jutott el sikeresen a katonai ellenállásig.

Magyarország a korábbi történelme során igen meghurcoltatott, viszont a Habsburg Birodalomban mégis élvezhetett egyfajta "önállóságot". Igazából a függetlenségben nagy előrelépést csak 1848. tavasza hozott.

Áprilisi törvényeknek hívjuk azt a törvénycsomagot, ami 31 cikkelyből állt, az utolsó rendi országgyűlés fogadta el és V. Ferdinánd szentesítette 1848. április 11-én.

A törvénycsomag nem más volt, mint tulajdonképpen a 12 pont paragrafusokba foglalása, és ezzel  Magyarországot rendi államból polgári, parlamentáris állammá emelkedett. Persze továbbra is a Habsburg Birodalom részei maradtunk, ezért az európai államok ezt jobbára nem ismerték el.

A jelentősebb törvénycikkek az országgyűlésnek felelős, független magyar minisztérium hatáskörét taglalták.

Vigyázzba vágjuk magunkat, megemlékezünk, de csak keveseknek jut eszébe közülünk, hogy végiglátogassák a forradalom legjelentősebb helyszíneit. Pedig látnivaló akad bőségesen, hadd ajánljak párat izibe'!

1. Petőfi és Jókai lakása

Minden innen indult el, kettejük közösen bérelt lakásából, a budapesti Síp és Dohány utca sarkán. 1848. március 13-án itt írta meg Petőfi a Nemzeti Dalt, és innen indultak el 15-én Vasvári Pállal és Bunyovszky Gyulával egyetemben.

Március 15. számunkra nemzeti ünnep. Az 1848-ban kitört forradalomra és a forradalom hőseire emlékezünk az országszerte megtartott ünnepségek által. Ilyenkor kokárdát illik tűzni a kabátunkra, mellyel a hősök emlékének adunk tiszteletet.

Maga a kokárda, mint nemzeti jelkép, Franciaországból terjedt el, a francia forradalom idejéből. A 18-19. században az európai és amerikai forradalmárok is átvették a szokást. Eredetileg kalapra, sapkára, a hölgyek pedig gyakran a hajukba tűzve viselték, Magyarországon a kabátra szokás tenni.

Érdekes olvasmányt találtam Imreh Sándor, volt Mátyás-huszár tollából, aki személyesen találkozott Petőfivel - alighanem ez az élmény késztette arra, hogy évek múltán is bőszen keresse a nagy költő sírját. Az egész történet itt olvasható, addig is álljon itt egy részlet belőle. (Később talán fogok még belőle idézni.)

"Mi, az erdélyi fiatalság, tisztek, altisztek és közvitézek vegyesen, dalárdát alakítva, elébb Bemnél, azután Petőfi Sándornál tisztelegtünk január 26-án este.

Ha nem is szorosan a te9me1hoz, de juttot eszembe, hogy az anno 10 vagy 15 Ft/doboz cigarette1m e1ra e9pp' a napokban emelkedett 700 Ft/doboz "magasse1gba." ("f6rf6mmel" olvasom, hogy nem velem kezdik azt sem, hogy a gyf3gyszert nem te1mogatja a TB,- hanem a cukrosokkal.) A legfrissebb hedrekről (fajabb "adf3k") szf3t sem. Mindenesetre megne9ztem a TdcKE ke1rtya "honlapot" is,- be1r ki-ki df6ntse el, hogy a jelenlegi (?) 10% "kedvezme9nyt"- hogy' minősedti. d6sszegze9s -fe9le (?) ... he1t, minden relatedv !

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyõzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.